A projektről

Projekt hátterének bemutatása

A tó vízszint-szabályozásának érdekében 1863-ban Siófokon épített fazsilip korszakalkotó jelentőségű volt a Balaton történetében. Nemcsak a Sió és Siófok, hanem az egész Balaton életében jelentős változást okozott azzal, hogy lehetővé tette a Balaton vízszintjének hatékony szabályozását. A zsilip megépítéséig a Balaton vízszintjét a klimatikus viszonyok határozták meg, a vízszint ingadozása akár a 3-5 m-t is elérhette. A Sió-zsilip megépítését követő jelentős vízszint-csökkentés miatt a tó térfogata a felére csökkent, ezáltal a tó körüli mocsarak (a Zala folyó alsó szakaszán is) gyakorlatilag szárazra kerültek, a szabad vízfelületek eltűntek. A tó vízszintjének szabályozásával párhuzamosan pedig megkezdődött a betorkolló vízfolyások rendezése, a Balaton partvonalának kiépítése, a környező területek mezőgazdasági hasznosítása. A környező mocsarak vízminőség védő funkciója tehát éppen akkor szűnt meg, amikor a fejlődő civilizáció – urbanizáció, növekvő idegenforgalom, ipari fejlődés, intenzív mezőgazdaság – a tóba folyó vizek minőségét folyamatosan rontotta.

Mindebből látható, hogy a vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi és feltöltődési kérdések egymással szoros kölcsönhatásban vannak.

A vízminőségi problémák felderítésére a világon egyedülálló mérési program indult a Zala- folyón. Ennek keretében sor került a vízhozam, valamint az összes nitrogén és az összes foszfor terhelés mérésére, illetve teljeskörű felszíni víz vizsgálatok is folynak. Ezen kívül már évtizedek óta nagy gyakorisággal vízminőségi vizsgálatok történnek a tó teljes vízgyűjtő területén. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a Zala vízgyűjtőről származó terheléseken túlmenően jelentős terhelések érték a tavat az északi és déli parti részvízgyűjtők kisebb-nagyobb vízfolyásain keresztül , illetve közvetlen hozzáfolyással is.

Mindezek hatására a Balaton védelmében és a vízminőség javítása érdekében számos intézkedés valósult meg, amelyek eredményeként a Balatont érő külső terhelés jelentős mértékben lecsökkent. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) kiépítésével sikerült a Zala vízgyűjtőjéről érkező terhelés jelentős hányadát visszafogni. Emellett jórészt kiépült a parti települések gerinccsatorna hálózata és a szükséges szennyvíztisztító kapacitás, továbbá megszűntek vagy korszerűsítésre kerültek a korábban jelentős terhelést okozó állattartó telepek is. Csökkent a műtrágya felhasználás, így a mezőgazdasági területekről származó diffúz terhelés is.

Fejlesztés szükségszerűsége

A Balatont tápláló kisvízfolyások tehát az általuk szállított hordalék, tápanyagok és szennyezőanyagok révén jelentős hatást gyakorolnak a tó vízminőségére. Ezért vízminőség védelme szempontjából ezen kisvízfolyásokon kialakított hordalékfogók és a nádas szűrőmezők szerepe kiemelkedő. Az elmúlt néhány évtizedben számos kisvízfolyás torkolathoz közeli szakaszán épültek olyan műszaki létesítmények, melyek az adott részvízgyűjtőről származó hordalékot és tápanyagokat hivatottak visszatartani. A kialakított nádas szűrőmezők nemcsak hordalékfogóként szolgálnak, hanem a tápanyagok megkötése révén is kedvező hatást gyakorolnak a Balaton vízminőségére. Ezt a hatást a vízszintes és függőleges irányban fejlődő terjedelmes, sűrű szövevényt alkotó gyökérzetük biztosítja. A kisvízfolyásokon létesített torkolati, torkolat-közeli műszaki létesítmények azonban mára már feltöltődtek, feliszapolódtak, vagy műszaki állapotukban olyan leromlások következtek be, hogy létesítési céljuknak ma már sok esetben nem felelnek meg. Ezért a Balaton vízminőségének megőrzése, fenntartása és javítása érdekében szükség van reaktiválásukra, rekonstrukciójukra.

Megvalósítani kívánt fejlesztések:

A projekt megvalósítása során 11 balatoni vízfolyáson (Tapolca-patak, KÖV csatorna, Kétöles-patak, Nemesvitai árok, Lesence-patak, Lovasi-séd, Kéki-patak, Örvényesi-Séd, Burnót-patak, Eger-víz, Cinege-patak) történnek különféle beavatkozások: meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolat rekonstrukciója. Megvalósul a nádas szűrőmezők (Lovasi-tározó, Lesence- szűrőmező) reaktiválása is, melynek köszönhetően helyreállhat a szűrőmezők vízminőségvédelmi funkciója és ezáltal javul a tápanyag visszatartás hatásfoka.

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer ˗ amely a Balaton legnagyobb vízminőségvédelmi létesítménye ˗ nagyműtárgyainak felújítása is megtörténik. A Balatonba jutó tápanyagterhelés és a vízminőségvédelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében vízmennyiségi és vízminőségi monitoring állomások létesülnek.

A beruházás vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, a megvalósítása három vállalkozási szerződés keretében történik meg- amelyek 2021. március 8-án hatályba léptek- az alábbiak szerint:

Lesence rendszer fejlesztése (LOT1)
Megvalósítás időtartalma: szerződés hatályba lépésétől számított 30 hónap

Tapolca-patak
− A meglévő olajfogó felújítása 71-es út keresztezésénél az 1+760 km szelvénynél.
− Uszadékfogó rács telepítése Szigligeten a Patak utcánál 1+092 km szelvénynél.

KÖV csatorna
− A 3+913 - 4+825 km közötti szakaszon a meder teljes szelvényű kőszórásos stabilizálása
− meglévő 5 db műtárgy átépítése és/vagy rekonstrukciója, vízkormányzási lehetőség érdekében tiltótáblák felszerelése a 0+345 és a 4+080 kmsz-ben
− 0+060 – 0+110 cskm szelvények között 50,0 m hosszban túlkotort sankoló tér kialakítása
− Vízhozammérő monitoring állomások:
− 0+140 kmsz (műszer nélkül)
− 4+836 kmsz műszerrel
− Vízminőségmérő monitoring állomás 0+024 kmsz.

Kétöles patak
− Vízhozammérő monitoring állomás alépítménye a 0+989 km – 1+004 km közötti szakaszon
− Meglévő olajfogó és hordalékfogó rács felújítása az 1+053 km – 1+083 km szelvények között

Nemesvitai árok
− Vízminőségi monitoring állomás a Lesence-szűrőmező nyugati kifolyójához, a Nemesvitai-árok 0+595 – 0+608 km szakaszán
− Vízhozammérő monitoring állomás a Nemesvitai-árok 0+537 km – 0+555 km közötti szakaszán
− Sankoló tér kialakítása a 2+414 – 2+464 km szelvények között

Lesence patak
− Vízminőségi monitoring állomás a Lesence-szűrőmező keleti kifolyón
− Vízhozammérő monitoring állomás a Lesence patak 5+383 km szelvényében
− A KÖV csatorna Lesence patak torkolatnál a szűrőmező megközelíthetősége érdekében, 85 fm hosszan stabilizált út
− Lesence patak 0+918 km szelvényében betétpallós vb. fenékduzzasztó
− Lesence patak 0+938 km szelvényében a fenékduzzasztó felett tervezett 210 fm hosszú, összekötő csatorna a Világos patak 1+060 km szelvényébe csatlakozva.
− Tervezett áteresz Lesence-Világos patak összekötő csatorna 0+184 km szelvényében
− Tervezett áteresz a Lesence patak 2+200 kmsz-ben
− A Lesence patak 2+115 kmsz-ben meglévő betonba rakott terméskő fenékduzzasztó elbontása és helyette egy betétpallós vb. fenékduzzasztó építése
− 2+825 – 2+875 km szelvények közötti szakaszon sankolótér kialakítása

Lesence szűrőmező
− A nádas szűrőmezőben rehabilitációs célú vonalas és felületi kotrások - 88 800 m3 -, kiegészítve a mély anyagárkok hidromechanizációs kotrásával, melynek mennyisége
29 722 m3. A teljes kotort mennyiség 118 522 m3. Az eltávolítható extrahálható foszfor mennyisége 7,94 t, a szervesanyag 7 074 t.
− Iszapelhelyezés a szűrőmező északi területén tervezett zagytereken

Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer műtárgyainak rekonstrukciója (LOT2)
Megvalósítás időtartalma: szerződés hatályba lépésétől számított 24 hónap

− A víszintszabályozó 4T és 21T műtárgy teljes körű építészeti, gépészeti és villamos felújítása, a biztonságos és hosszútávon fenntartható üzemeltetés korszerű feltételeinek a megteremtésével.

Kis-vízfolyások műtárgyainak rekonstrukciója (LOT3)
Megvalósítás időtartalma: szerződés hatályba lépésétől számított 30 hónap

Lovasi-Séd
− Mederburkolat felújítás a 0+186-0+230 km szelvények között
− A Lovasi-Séd 0+261 km szelvényében lévő Thonson-bukó cseréje

Lovasi-tározó
− Felületi, rehabilitációs kotrás 1 helyszínen, 1 ha területen, a kikotort anyagból 0,43 ha területű költősziget kialakítása
− Mederkotrás a Lovasi-Séd tározótérbe eső 0+290-0+680 km szelvények közötti szakaszán
− Szivárgásgátló szádlemez kialakítása a töltés 0+270-0+470 km szelvények közötti szakaszán, összesen 187 fm hosszban
− Leeresztő műtárgy elzáró szerkezet felújítása
− Sankolótér kialakítása a Lovasi-Séd tározó feletti szakaszán a 0+921-0+936 km szelvények között

Kéki-patak
− Uszadékfogó rács építése a 0+104 km szelvényben
− Hordalékfogó műtárgy építése a 0+619 km szelvényben
− Vasbeton kezelőlépcső kialakítása a 0+592 km szelvényben
− Mederburkolat rekonstrukciója a 0+578-0+599 km szelvények között, a meglévő vízmérő műtárgy alatti szakaszon

Örvényesi-Séd

- 0+210 - 0+075 km szelvényei között tervezett mederrekonstrukció:
• Mederburkolat és kombinált hordalék- és uszadékfogó műtárgy
rekonstrukciója a 0+210 - 0+075 km szakaszon
• Patkó alakú hordalékfogó rekonstrukciója az Örvényesi-Séd 0+111- 0+093 km szelvényei között
• Szórt terméskő mederburkolat helyreállítása a 0+075 - 0+060 km szakaszon
- Örvényesi-séd, fenntartóút jókarba helyezése a 0+100 - 0+200 km szelvények között
- Örvényesi-séd, új hordalékfogó műtárgy építése az 0+893 km szelvényben

Burnót-patak
− Hordalékfogó műtárgy építése a 0+533-0+543 km szelvények között

Egervíz
− Új mederszakasz kialakítása a 3+714-3+890 km szelvények között
− Meglévő túlkotort mederszakasz rekonstrukciós kotrása a 2+808-3+714 km szelvények között
− Fenntartó út rekonstrukciója

Cinege-patak
− Mederburkolat rekonstrukciója és növényzet eltávolítása a Cinege-patak 0+000 – 0+195 km szelvényei között
− Új uszadékfogó rács a 0+049 km szelvényben
− Patak 0+645 km szelvényében tervezett hordalékfogó műtárgy
− Mederrekonstrukciója a 0+570 – 0+675 km szakaszon
− Fenntartó út kialakítása

Monitoring állomás (vízhozam és vízminőség) alépítményeinek kialakítása